Szinte minden évben elhangzik, hogy a következő (vagy azutáni) évben már aztán biztosan megindul a paksi bővítés kivitelezése. Csakhogy a teljes beruházás megindításához szükséges érdemi engedély még mindig nincs meg.
„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.
Milliók az utcákon, klímacélok és még mindig jelentős kibocsátás: mit értünk el és mit nem? Hazai szakértőket kértünk meg, hogy értékeljék az elmúlt majdnem 2 évet – a klímaváltozás elleni küzdelem fényében.
Minden negyedik bányász meghalt: a csernobili kárfelszámolók közül ők hozták a legnagyobb áldozatot mások biztonságáért, ráadásul hamar kiderült, hogy hiába. De hogy a katasztrófa utáni további szörnyűségek esélye mekkora lehetett, azt a tudomány mindmáig nem tudja pontosan.
A tapasztalatok és a számok azt mutatják, hogy a késés az iparág természetes velejárója. De mennyibe kerül a megrendelőnek, ha csúszik egy atomerőmű építése?
Soha nem akartak még annyian elmenni Magyarországról, mint most, haláltusáját vívja az ország második legnagyobb húsipari cége, amelyben az állam keze is vastagon benne van, Orbán Viktor veje pálinkafőzdés céghez csatlakozott, Habony Árpád Londonban alapított céget, a Telekom is bedobta a törölközőt a lakossági gázszolgáltatási piacon, előálltak a kedélyjavító és a paksi projektet erősítő költségvetéssel. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Új szénbányákat nyitna, váratlan tettre készül, és a dán modellre támaszkodna Orbán Viktor, aki ezekkel a fogalmakkal próbálta kijelölni péntek reggel rádióinterjújában, hogy milyen energetikai tervei vannak a kormánynak a nagy nemzeti rezsiharcban. Megnéztük, mit fedhetnek a szólamok: Orbán ismét nagyot rugaszkodott.
A nyilvánosság számára hat év pereskedés után vált elérhetővé, hogy mi történt kilenc éve a Paksi Atomerőműben. Az üzemi balesetet a csernobili utáni legkomolyabbnak tartották - Fukusimáig.
